Monday, February 13, 2017

Könyves Vakrandi

Hallottam már ilyesmiről más könyvtárakban, a mi könyvtárunk is többedszer szervezi.
Olyan izgi! :o)

Egy kosár meglepivel várt a könyvtár, több könyv közül lehetett választani és csak egy icipici támpontot adtak, hogy azért ne nyúljon mellé nagyon az olvasó...nem biztos, hogy mindenki a kortárs irodalmat szereti vagy a romantikus irodalmat...nem biztos, hogy mindenki olvas szívesen krimit vagy történelmi regényt. Természetesen ez is egy hónapig lehet nálunk, mint a többi kölcsön-könyv.

Én ezt választottam:


Diego is segített a kicsomagolásban:


Johan Theorin A legsötétebb szoba című regényével fogok randizni, amint kiolvastam A lány a vonaton című könyvet.


Ha jó lesz, úgyis írok róla! :o)

Sunday, February 5, 2017

Mindenféle

Sikerült összeszerkesztenem az ollóőrömet...háááát...nem véletlenül halogattam, tudtam én, hogy nem lesz ez olyan egyszerű mutatvány! :o) Nem is lett olyan, mint amilyennek elképzeltem:


Azért befogtam ám már! A 2. kötőset is megvettem. Olyan kis nem-gondolkodós projekt ez, jól esett ezekkel a kis könnyű fa kötőtűkkel kötögetni.


Mindkét négyzet elkészült, majd egyben is mutatom. Itt még munkában volt mindkettő.


Most olvastam, hogy heti megjelenésű lesz ez a kötős...igaza van Áginak, elég drága takaró lesz ez...illetve lenne, mert így biztos nem fog beleférni a költségvetésbe...pedig úgy izgat(-na), hogy milyen lesz vajon a következő minta és vajon meg tudom-e kötni...

Már nagyon kertészkedhetnékem van...vetettem leander magot. Bár nem sok sikerrel kecsegtetnek a tapasztalatok, de ha sikerülne véletlen, szép kis szimpla rózsaszínű lenne az eredmény:


A paradicsom magot is elvetettem és idén ilyen kis "izékbe" :o), amivel elvileg továbbültethetőek lesznek, így nem sérülnek:


Íííígen, az ott egy macska-farok :o) Elég nehéz volt olyan helyet találnom a lakásban, ami macskabiztos és még meleg meg napfényes is.

A lényeg: végre február!

Wednesday, February 1, 2017

Fannie Flagg_Sült zöld paradicsom, Mary Ann Shaffer és Annie Barrows_Krumplihéjpite Irodalmi Társaság

Két olyan könyv akadt a kezembe, amiket a címük alapján biztos, hogy sohasem vettem volna a kezembe :o)
Biztosan az Éváért (Young) akart kárpótolni az ég :o) Ezeket is az FB-n ajánlották a 2017-es Olvasási Kihívás csoportban (azért ugye hogy van értelme a Facebook-nak, ha az ember értelmesen használja!)

Fannie Flagg könyvét olvastam előbb, a kihívás 46. pontjához, ami a homoszexualitást érinti. Az írónő akkora elfogadással és természetességgel áll a helyzethez, hogy az tiszteletre méltó!


Evelyn (aki az ellaposodott házasságát próbálja egyengetni) és Mrs. Threadgood egy idősek otthonában ismerkednek meg. Az idős hölgy elkezdi mesélni kalandos emlékeit, ezzel kalauzolva minket az 1930-as évek kisvárosába, Whistle Stopba. A központi figura Idgie, egy belevaló fiús lány és kedvese Ruth (igen!), akik egy helyes kis kávézót tartanak fenn igen szerény körülmények között, de csupa szívvel. Megismerhetjük az ismerőseiket, barátaikat és azt is, hogyan kűzdenek a rasszizmussal.

A könyv a kis kávézó témáján keresztül megismertet receptekkel is, Itt megtaláltjátok a sült zöld paradicsom receptjét is:o)...nemsokára vetem a paradicsomot és nyáron kipróbálom! :o)

...........................................................................

A Krumplihéjpite Irodalmi Társaságot pedig az imént tettem le. Friss az élmény és valami imádatos olvasmány volt! Ezt pedig a kihívás 23. pontjához olvastam, mert a könyvnek egy szigeten kellett játszódnia; a regény színtere Guernsey szigete volt. Életemben nem hallottam még erről az apró szigetről, ami Anglia alatt fekszik, inkább Franciaországhoz közel. Meg kellett nézzem, mesebeli hely lehet:


A könyv tulajdonképpen egy levelezés (levélregény), ami Juliet Ashton írónő és ismerősei közt zajlik. Megismerhetjük belőle az írónőt, amilyen édesen találta meg élete párját; természetesen a nevezetes irodalmi társaságot és tagjait és azt, hogyan vergődték át a szigetlakók a második világháborút és az azt követő időszakot. Az írás tele könnyedséggel és humorral, ami annyira kell!


Úgy szerettem olvasni, tényleg sajnáltam, hogy véget ért. És úgy szerettem volna, ha én is tartozhatnék egy ilyen kis társasághoz, amiről a könyv szól! Igaza van Elizabeth Gilbertnek, mikor azt írja, hogy nem is emlékszik, mikor olvasott ilyen elragadóan szellemes és szívet melengető regényt!

Olvassatok minden nap! :o)

Monday, January 23, 2017

Indian Summer

Jucus Indian Summer nevű gyönyörű színátmenetesét volt szerencsém tesztelni. Imádnivaló volt vele hímezni, annyira pihe-puha:


A Pinteresten találtam ezt a kis mintát, ollóőrt tervezek belőle. Összevarrni biztos nem lesz könnyű a csillag alakja miatt!


Amint időm lesz, összeöltöm.

A kötős újdonságból sem maradhattam ki! Az első szám mindenképp megéri a 490,- Ft-ot, a másodikért a 990,- még elmegy, de a harmadiktól 1.490,- már....nem tudom, majd meglátom! Jó lenne olyan csini takaró, amit ígér az újság és van egy kis izgalom is a dologban...mint egy kötős SAL:


Meg is kötöttem a két kis négyzetet, de nekem a 15x15 helyett 16,5x16,5 lett; gondolom, lazábban kötök. Most fejtsem le - gondolkodtam. Nem fogom, mert a többi is ilyen méretű lesz, szerintem.


A kör hímzésével...ez a kelim-öltés, igaz?!...viszont meggyűlt a bajom, mert akkor fekvő tojás lesz, mivel nagyobb a négyzetem. Úgy most nem tudom, lesz-e rajta kör, majd még próbálkozom. Nem tudom, varrjam-e össze...a kezdő szálat dolgozzam-e el?


Van min gondolkodnom, úgyhogy jól jönne a kötős tudományom felfrissítése! Amúgy a magyarázatokkal, ábrákkal részemről elégedett vagyok, nem tudom, egy abszolút kezdő hogyan van ezzel?
Vár a projekt a következő megjelenésre.

Vagy maradjak a kaptafánál? Foglalkozzam csak keresztszemessel? Most úgy elbizonytalanodtam!

Wednesday, January 18, 2017

James Bowen_Bob, az utcamacska (szerk.)

Nagyon édes könyvet olvastam és ezt biza' letenni sem tudtam (...már csak azért sem, mert .pdf-ben olvastam hi-hi-hi)!

Ismét jelentkeztem FB-on az idei olvasós kihívásra és ott a 4. pont szerint egy olyan könyvet kell elolvasni, aminek a főszereplője egy állat. Ezt a történetet Andulka ajánlotta akkor, amikor vagy A dalai láma macskáját, vagy Dewey, a könyvtár macskáját olvastam.
A kihívásról: jelentkeztem, de már most tudom, hogy nem fogok tudni 50 olvasmányt letudni idén. A kötöttség sem tetszik: ha egy könyv, műfaj nem jön be, már nem vergődök vele, leteszem és másikat választok. Viszont annyi új és jó könyvről, szerzőről szerez tudomást az ember egy ilyen kihívás keretein belül, hogy már csak ezért is megéri! Így ismertem meg pl. Zafont, Elif Shafakot, Jodi Picoultot stb.


Röviden: James Bowen hajléktalan heroinista London utcáin, akinek szó szerint az életét menti meg Bob, az utcamacska. Értelmet ad a cicó az életének, így sikerül kikeverednie a drog használatból, rendeznie a viszonyát az anyukájával és talpra állnia. Azt hiszem, nem kell magyarázni a cicák mindenféle jótékony hatásáról! :o)

Látnom kellett ezt a fickót a cicájával! :



Egy ilyen sálat Diegonak is kötnöm kell! :o)

Macskatulajoknak alap a könyv és tipikusan olyan olvasmány, amit többször is érdemes elolvasni!
Ezt is meg fogom egyszer venni, mert a könyvespolcomat kell díszítse!
Ne hagyjátok ki!

Sunday, January 15, 2017

Drink Cofee! :o)

Hogy gyorsabban tudjak hímezni! :o)
Lesz még egy párja és a konyha falára szánom.


Az anyag természetesen Jucus teával festett hímzővászna, teljesen beleszerelmesedtem, rendelnem kell majd még belőle!


És a fonalakat ismét csak helyettesítettem: a Chilean Sunset-et egy fahéjas-rozsdás színnel, a Wild Fire-t pedig pirossal. Lehet, hogy izgalmasabbak lennének az eredeti színek, de még csak utána sem néztem, hol kaphatnék, annyira bizseregtek az ujjaim :o)

Eközben Diego:


Kellemetes tavasz várást!

Tuesday, January 10, 2017

W.M. Paul Young_Éva

Ha az őszinte véleményemet akarjátok hallani: fogalmam sincs, tetszett-e Young újraértelmezett teremtéstörténete! :o) Nem tudom hová tenni!
Viszonylag gyorsan elolvastam a könyvet, de elég elvont olvasmánynak tűnt, néha zavarosnak - még akkor is, ha egy lázálomról (is) szó van.
Meglehet, ha vallásosan nevelődtem volna és nem csak az általános keresztény ismereteim lennének meg, jobban tudnám értékelni.

Érdekelni viszont mindig is érdekelt a téma, hiszen ott voltak azok a rejtélyes hittanórák, amikre a többiek jártak...azok az áhítatos arcok, akik abba a monumentális épületbe léptek...az irodalom órák a gimiben, amikor semmivel sem foglalkoztunk olyan behatóan, mint a Bibliával...amikor Mami gyertyafénynél csendben imádkozgatott a szobájában...


Lilly félholtan vetődik partra egy dimenziók közti redőben, egy szigeten. Miközben próbálják meggyógyítani, lázálmaiban tanúja lehet a teremtés újragondolt verziójának. Így a történet két szálon fut.

Az rendben van, hogy újra kell értelmezni a nők szerepét a XXI. században...merthogy nem is biztos, hogy CSAK Éva tehet mindenről..., de hát a teremtés az őskorban volt (ha volt), nem a XXI. században és hozzáteszem: egy percig nem is gondoltam, hogy csupán Éva hibás, hiszen mindig kettőn áll a vásár!
Értem én, hogy mindegy, hogyan neveztetik, milyen alakot ölt az a bizonyos vezérlő elv vagy személyiség, de ez az Adonáj név nekem nagyon idegen volt!
És hogy Éva Ádám terhességéből? Hogy Ádám húsából? És hogy Isten táplálta mindkettőjüket? Jajjaj! Nekem ez elég nehezen felfogható.
Hadd ugráljunk az idősíkok között, ez még akár a jövő találmánya is lehet, de megmásítani a történelmet...jó is lenne!
És eddig mindig az alma, most meg bizonyítottan a füge? :o)

Tulajdonképpen velem célját érte az író, mert egy sor kérdés merült fel bennem :o)
Tetszett ebben a spirituális regényben az, hogy megkérdőjelez eseményeket, hiszen miért ne lehetne elképzelni, hogy valami esetleg másként, máskor, máshogyan zajlott volna le?

Hát, ha megosztó művet akartok olvasni, akkor ezt mindenképp!

Monday, January 2, 2017

Kezdetek

Hogy a kezdetekről beszélhessek, meg szeretném Nektek mutatni a 2016-os befejezést.

Hogyan máshogy fogadhatnám a telet, mint "egy meleg Isten hozottal!" - ha kicsit béna is a fordítás. Mert ha meleg a fogadtatás, talán hamar elmegy a hideg!o:) (Túúúdom, kell a fagy a kertnek, de nem ugorhatnánk két hónapot?!)


Imádom Barbara Ana tarka-barka mintáit és most, a januári-februári szürkeség előtt nekem annyira kell a sok vidám szín! Ez a minta a régi szegényebb időket juttatja eszembe (amiben nekem szerencsére nem volt részem), mikor a szegényember lánya a maradék rongyokból foltvarrta a gyerekének a meleg holmit.


A minta mindenféle különleges színt (Caribbean, Bonfire, Roaming Pastures) adott meg, ami biztosan izgalmasabb is lett volna, én viszont kéznél lévő Venusokkal váltottam ki őket, amik itthon kéznél voltak és szemre illettek ill. hasonlítottak a megadottakhoz. Remélem, eltaláltam azért.


A biztos egy volt: Jucus gyönyörű-szép teával festett 28 ct-os hímzővászna: imádom!
Hát, ennyike varázslattal tudok büszkélkedni ebben a két ünnep közötti időszakban.

És még egy kezdet: elkezdtem W.P.Young Éva című könyvét.
A Viskó is felforgatta kicsit a világnézetem, azt hiszem, ez a könyv is ilyen lesz: a kezdetekről szól...egyelőre ennyit.

Szép évkezdést, én igyekszem hangolni magam!

Saturday, December 31, 2016

Boldog 2017-et!

Nagyon Boldog Új Esztendőt kívánok mindenk kedves ismerősömnek és barátnémnak!

Thursday, December 29, 2016

A mi Karácsonyunk

Először is macska-barát karácsonyfát állítottunk. Sok haszna volt...nem került pénzbe, nem kellett felcipelni Páromnak a 4.-re a fát és beállítania (jó, egy fúrás volt a falba :o)); nem lesz a talpunkban egy csomó tüske meg a parketta-szőnyeg-erkély minden résében; jobban elfért és Diego sem érdeklődött iránta. Fenyőfából készült, így egy kis fenyő illata is volt és eltehető jövőre, aztán pedig máshogyan is dekorálható. Azt hiszem, a fények voltak rajta a lényeg, amitől ünnepivé vált. Meglátjuk jövőre...


Anyu a főzés gondját vette le a vállamról, Dia pedig a sütését, úgyhogy én nyugodtan háborúzhattam a vírusommal, amit 24-én szedtem össze...szerencsére már eltakarodóban van.


Itt Diego Anyu szemüvegével kokettált:


Diukámtól jól jött a bundás, meleg mamuszka; Lacómtól A dorombolás művészete (majd mesélek róla, mert már ki is olvastam :o)) és egy isteni finom parfüm, Anyukámtól meg egy új kávéfőző, egy kis csipke, mert a kézimunka örök és a kedvenc tusfürdőm, amiről Dia azt mondja, "neki ez az otthon illata".


Békés volt, szép volt, jó volt.