Wednesday, January 18, 2017

James Bowen_Bob, az utcamacska

Nagyon édes könyvet olvastam és ezt biza' letenni sem tudtam (...már csak azért sem, mert .pdf-ben olvastam hi-hi-hi)!

Ismét jelentkeztem FB-on az idei olvasós kihívásra és ott a 4. pont szerint egy olyan könyvet kell elolvasni, aminek a főszereplője egy állat. Ezt a történetet talán még akkor ajánlották, amikor vagy A dalai láma macskáját, vagy Dewey, a könyvtár macskáját olvastam.
A kihívásról: jelentkeztem, de már most tudom, hogy nem fogok tudni 50 olvasmányt letudni idén. A kötöttség sem tetszik: ha egy könyv, műfaj nem jön be, már nem vergődök vele, leteszem és másikat választok. Viszont annyi új és jó könyvről, szerzőről szerez tudomást az ember egy ilyen kihívás keretein belül, hogy már csak ezért is megéri! Így ismertem meg pl. Zafont, Elif Shafakot, Jodi Picoultot stb.


Röviden: James Bowen hajléktalan heroinista London utcáin, akinek szó szerint az életét menti meg Bob, az utcamacska. Értelmet ad a cicó az életének, így sikerül kikeverednie a drog használatból, rendeznie a viszonyát az anyukájával és talpra állnia. Azt hiszem, nem kell magyarázni a cicák mindenféle jótékony hatásáról! :o)

Látnom kellett ezt a fickót a cicájával! :



Egy ilyen sálat Diegonak is kötnöm kell! :o)

Macskatulajoknak alap a könyv és tipikusan olyan olvasmány, amit többször is érdemes elolvasni!
Ezt is meg fogom egyszer venni, mert a könyvespolcomat kell díszítse!
Ne hagyjátok ki!

Sunday, January 15, 2017

Drink Cofee! :o)

Hogy gyorsabban tudjak hímezni! :o)
Lesz még egy párja és a konyha falára szánom.


Az anyag természetesen Jucus teával festett hímzővászna, teljesen beleszerelmesedtem, rendelnem kell majd még belőle!


És a fonalakat ismét csak helyettesítettem: a Chilean Sunset-et egy fahéjas-rozsdás színnel, a Wild Fire-t pedig pirossal. Lehet, hogy izgalmasabbak lennének az eredeti színek, de még csak utána sem néztem, hol kaphatnék, annyira bizseregtek az ujjaim :o)

Eközben Diego:


Kellemetes tavasz várást!

Tuesday, January 10, 2017

W.M. Paul Young_Éva

Ha az őszinte véleményemet akarjátok hallani: fogalmam sincs, tetszett-e Young újraértelmezett teremtéstörténete! :o) Nem tudom hová tenni!
Viszonylag gyorsan elolvastam a könyvet, de elég elvont olvasmánynak tűnt, néha zavarosnak - még akkor is, ha egy lázálomról (is) szó van.
Meglehet, ha vallásosan nevelődtem volna és nem csak az általános keresztény ismereteim lennének meg, jobban tudnám értékelni.

Érdekelni viszont mindig is érdekelt a téma, hiszen ott voltak azok a rejtélyes hittanórák, amikre a többiek jártak...azok az áhítatos arcok, akik abba a monumentális épületbe léptek...az irodalom órák a gimiben, amikor semmivel sem foglalkoztunk olyan behatóan, mint a Bibliával...amikor Mami gyertyafénynél csendben imádkozgatott a szobájában...


Lilly félholtan vetődik partra egy dimenziók közti redőben, egy szigeten. Miközben próbálják meggyógyítani, lázálmaiban tanúja lehet a teremtés újragondolt verziójának. Így a történet két szálon fut.

Az rendben van, hogy újra kell értelmezni a nők szerepét a XXI. században...merthogy nem is biztos, hogy CSAK Éva tehet mindenről..., de hát a teremtés az őskorban volt (ha volt), nem a XXI. században és hozzáteszem: egy percig nem is gondoltam, hogy csupán Éva hibás, hiszen mindig kettőn áll a vásár!
Értem én, hogy mindegy, hogyan neveztetik, milyen alakot ölt az a bizonyos vezérlő elv vagy személyiség, de ez az Adonáj név nekem nagyon idegen volt!
És hogy Éva Ádám terhességéből? Hogy Ádám húsából? És hogy Isten táplálta mindkettőjüket? Jajjaj! Nekem ez elég nehezen felfogható.
Hadd ugráljunk az idősíkok között, ez még akár a jövő találmánya is lehet, de megmásítani a történelmet...jó is lenne!
És eddig mindig az alma, most meg bizonyítottan a füge? :o)

Tulajdonképpen velem célját érte az író, mert egy sor kérdés merült fel bennem :o)
Tetszett ebben a spirituális regényben az, hogy megkérdőjelez eseményeket, hiszen miért ne lehetne elképzelni, hogy valami esetleg másként, máskor, máshogyan zajlott volna le?

Hát, ha megosztó művet akartok olvasni, akkor ezt mindenképp!

Monday, January 2, 2017

Kezdetek

Hogy a kezdetekről beszélhessek, meg szeretném Nektek mutatni a 2016-os befejezést.

Hogyan máshogy fogadhatnám a telet, mint "egy meleg Isten hozottal!" - ha kicsit béna is a fordítás. Mert ha meleg a fogadtatás, talán hamar elmegy a hideg!o:) (Túúúdom, kell a fagy a kertnek, de nem ugorhatnánk két hónapot?!)


Imádom Barbara Ana tarka-barka mintáit és most, a januári-februári szürkeség előtt nekem annyira kell a sok vidám szín! Ez a minta a régi szegényebb időket juttatja eszembe (amiben nekem szerencsére nem volt részem), mikor a szegényember lánya a maradék rongyokból foltvarrta a gyerekének a meleg holmit.


A minta mindenféle különleges színt (Caribbean, Bonfire, Roaming Pastures) adott meg, ami biztosan izgalmasabb is lett volna, én viszont kéznél lévő Venusokkal váltottam ki őket, amik itthon kéznél voltak és szemre illettek ill. hasonlítottak a megadottakhoz. Remélem, eltaláltam azért.


A biztos egy volt: Jucus gyönyörű-szép teával festett 28 ct-os hímzővászna: imádom!
Hát, ennyike varázslattal tudok büszkélkedni ebben a két ünnep közötti időszakban.

És még egy kezdet: elkezdtem W.P.Young Éva című könyvét.
A Viskó is felforgatta kicsit a világnézetem, azt hiszem, ez a könyv is ilyen lesz: a kezdetekről szól...egyelőre ennyit.

Szép évkezdést, én igyekszem hangolni magam!

Saturday, December 31, 2016

Boldog 2017-et!

Nagyon Boldog Új Esztendőt kívánok mindenk kedves ismerősömnek és barátnémnak!

Thursday, December 29, 2016

A mi Karácsonyunk

Először is macska-barát karácsonyfát állítottunk. Sok haszna volt...nem került pénzbe, nem kellett felcipelni Páromnak a 4.-re a fát és beállítania (jó, egy fúrás volt a falba :o)); nem lesz a talpunkban egy csomó tüske meg a parketta-szőnyeg-erkély minden résében; jobban elfért és Diego sem érdeklődött iránta. Fenyőfából készült, így egy kis fenyő illata is volt és eltehető jövőre, aztán pedig máshogyan is dekorálható. Azt hiszem, a fények voltak rajta a lényeg, amitől ünnepivé vált. Meglátjuk jövőre...


Anyu a főzés gondját vette le a vállamról, Dia pedig a sütését, úgyhogy én nyugodtan háborúzhattam a vírusommal, amit 24-én szedtem össze...szerencsére már eltakarodóban van.


Itt Diego Anyu szemüvegével kokettált:


Diukámtól jól jött a bundás, meleg mamuszka; Lacómtól A dorombolás művészete (majd mesélek róla, mert már ki is olvastam :o)) és egy isteni finom parfüm, Anyukámtól meg egy új kávéfőző, egy kis csipke, mert a kézimunka örök és a kedvenc tusfürdőm, amiről Dia azt mondja, "neki ez az otthon illata".


Békés volt, szép volt, jó volt.

Saturday, December 24, 2016

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket!

Halk Michel Bubble a lejátszóban...karácsonyi piros fonal a tűmben...szöszmösz zokni a lábamon...Dia készítette zserbó illat a konyhából...macska szuszog a könyvespolc ötödik fokán...mi kell még a Karácsonyhoz?!

Kívánok minden kedves ismerősömnek igazán Kellemes és Vidám Ünnepeket!

Friday, December 23, 2016

Di(eg)ó

Mert mindenhol ott van... :o)
Mosáskor:


A kádban:


Teregetéskor:


Ha hímeznék:


Amikor Párocska szerel:


A konyhában:


Ágyazáskor:



És még a tv-ben is ő nekem az EXTRA:o)


Egy igazi kis kincs!
Szeretem!

Thursday, December 22, 2016

Karácsonyi képeslapozós

Idén is jelentkeztem Barbi játékára, hogy lepjük meg egymást szép ünnepi képeslapokkal. Olyan jó, amikor van valami meglepetés is a postaládában a csekkeken kívül is! :o)

Csonka Krisztinától ezt a képeslapot kaptam, amit itt is köszönök, nem tudom, van-e blogja?


Én pedig ezt a kismadarat küldtem Évának...neki sem tudom, hogy van-e blog oldala, FB-n megtaláltam:


A mai nappal nekem is elérkezett a várva-várt pihenés, remélem, lesz energiám január 4-ig egy kis varázslatra. Számomra ez az év egyetlen valóban nyugodt időszaka.

Kellemes Karácsony-várást!

Saturday, December 17, 2016

Téli olvasmányaim

Hogy ne csak az ünnepek körül járjanak a gondolataim:
nagyon izgi könyvet tettem le a napokban és nem is egy olyan hű-de-ismert írótól! Jordi Llobregat, spanyol író egy kis frissességet hozott az olvasmányaimba egy számomra ismeretlenebb világ, az 1888-as évek Barcelonájával.


Mindenki izgatottam készül az első barcelonai világkiállításra és természetesen nagyon fontos lenne, hogy a város a legeslegjobb arcát mutassa a városba sereglő előkelőségeknek. Így a lehető legrosszabbkor jön, hogy sorozatban több fiatal lány holtteste kerül elő borzalmas módon megcsonkítva és ezzel bizony pont a város árnyoldala kerül fókuszba. A világkiállítással az volna a cél, hogy fellendítsék a spanyol gazdaságot, hiszen oly nagy a szegénység – a város alatti csatornarendszerben egy – szinte – külön emberfaj tengeti az életét. Előkerül magyarázatképpen egy régi legenda is, mely szerint a vérszomjas Fekete Kutya szedi áldozatait az ördög nevében és kapcsolódik a történet az akkori legnagyobb szenzációval, a villamos energiával is.

Daniel, a fiatal tanár orvos apja temetésére érkezik a városba és kezdi rosszallani az apja halálának körülményeit; Fleixa ügyvéd végre egy zaftos interjúval szeretne ismét kitűnni és Pau, az orvostanhallgató pedig egyszerűen csak tanulni vágyik egy "apró" bökkenő ellenére. Ez a kis trió kezd nyomozásba és bonyolódik mindenféle kalamajkába, mivel mások érdekeit sérti a puhatolódzásuk.

Tele van a krimi titkokkal, rejtélyekkel, történelmi érdekességekkel és egy kis borzongással is; a gyilkos után való kutatásban egy ősi anatómiai kézirat elveszett utolsó része segíthet csak … persze ennek is kalandosan lehet csak a nyomára bukkanni. Kis szerelem is fűszerezi a regényt, úgyhogy minden megvan benne, ami érdekessé és olvasmányossá teheti. Érdemes lenne belőle akár filmet is forgatni, majd kíváncsi leszek, mikor, kinek fog eszébe jutni.

Érdekes, de minden olvasmányom közt van valami kapocs: már befejeztem Carlos Ruiz Zafon, szintén spanyol író könyvét A mennyország fogságában címmel...szintén Barcelonában játszódik, a már előző könyvben megismert helyszíneken; a főhős neve is Daniel. Majd erről is írok Nektek, mert szuper olvasmány volt, sikerült eltalálnom.